monetáris politika

Futó Gábor: Magyarország nem Törökország, bármennyire is fáj, kellenek a magas kamatok!

Futó Gábor: Magyarország nem Törökország, bármennyire is fáj, kellenek a magas kamatok!

Hatalmas hullámokat vert a mai jegybanki döntés a kamatemelésről. Bár, mivel nem az alapkamat emelkedett és elég rövidtávúnak van szánva az intézkedés, ezért szinte kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek a hatások, a piacokat ennek ellenére azonnal megrángatta a döntés, és sorra jönnek a pro és kontra érvelések a helyzetről. A hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, Futó Gábor, a Futureal-Csoport társalapítója és társtulajdonosa pedig exkluzív véleményt adott nekünk a mögöttünk álló hetek és a mai történések értékeléséről, a hitelpiac, a kamatpolitika és az ingatlanpiac relációjában.

Két héttel a kamatemelés leállítása után óriási kamatemelést hajtott végre az MNB, mi folyik itt Magyarországon?

Két héttel a kamatemelés leállítása után óriási kamatemelést hajtott végre az MNB, mi folyik itt Magyarországon?

Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.

Itt az óriási kamatemelés: 17-18 százalékos kamatot jelentett be az MNB

Itt az óriási kamatemelés: 17-18 százalékos kamatot jelentett be az MNB

Több új intézkedést is bejelentett péntek reggel Virág Barnabás MNB-alelnök. A jegybank a jövőben közvetlenül biztosítja az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, illetve új egynapos betéti tenderek jönnek jelentősen megemelt kamattal.

Itt az MNB döntése: nem emelkedik az egyhetes betéti kamat

Itt az MNB döntése: nem emelkedik az egyhetes betéti kamat

A várakozásoknak megfelelően változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis a forint gyengülése ellenére sem emeli tovább a kamatot a jegybank, ahogy azt két hete már jelezte.

Mindenki a tökéletes pénzügyi fegyver létrehozásán fáradozik, de vajon ki lesz a befutó?

Mindenki a tökéletes pénzügyi fegyver létrehozásán fáradozik, de vajon ki lesz a befutó?

Szinte a világ összes jegybankja kutatja már a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét, de vannak olyan országok is, ahol már túl vannak a formabontó fizetőeszköz kibocsátásán. A jegybankokat több tényező is motiválhatja a mielőbbi bevezetésre: a magánkibocsátású pénzek növekvő népszerűsége, az érintésmentes gazdaság térnyerése, az innováció ösztönzése, valamint a monetáris politika hatékonyságának növelése. Bármi is a cél, már egyfajta verseny is kialakult az országok között, hiszen a lemaradók könnyen szembesülhetnek azzal, hogy egy nagyobb befolyású deviza digitális változata kiszoríthatja a saját nemzeti fizetőeszközüket a piacról. A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeit legutóbb az MNB is összefoglalta két tanulmányban. Cikkünkben sorra vesszük a két dokumentum (A digitális jegybankpénz térhódítása, A lakossági digitális jegybankpénz potenciális előnyei) fontosabb megállapításait.

IMF: Oroszország évekig szenved majd a gazdasági háború miatt, miközben Európa meglepően jól van

IMF: Oroszország évekig szenved majd a gazdasági háború miatt, miközben Európa meglepően jól van

Közzétette az idei őszi World Economic Outlookot az IMF. A Valutaalap nyomasztóan pesszimista összefoglalója ellenére a számok kifejezetten derűsek: a szervezet közgazdászai szerint az eurózóna megússza a recessziót jövőre, csupán két nagyobb gazdaságban várható egészen minimális visszaesés. Eközben Oroszország gazdasága idén és jövőre is érezhető mértékben esni fog, azaz az EU és az oroszok között folyó gazdasági háborút egyértelműen Oroszország fogja jobban megszenvedni. Az infláció terén viszont már nem ennyire optimista az IMF, az áremelkedés mértéke jövőre is messze a jegybanki cél felett alakul majd az EU-ban. Magyarország viszont a régióhoz képest is jól teljesít majd szerintük, a szervezet nem lát recessziót 2023-ban idehaza.

Egy időre fellélegezhetett Európa és az USA, de a briteknek nem kegyelmezett a piac

Egy időre fellélegezhetett Európa és az USA, de a briteknek nem kegyelmezett a piac

Az elmúlt hónapok komoly hozamemelkedést hoztak a kötvénypiacokon, ami megdrágította az államadósság-szolgálatot, az eladósodottabb európai országokkal kapcsolatban még egy kisebbfajta riadalom is kialakult. Az emelkedő trend először nyáron tört meg, de a keserű augusztusi kijózanodás újra meredek pályára állította a hozamokat a nyugati világban. Az előző napokban viszont a részvény- és devizapiaci fordulattal együtt kis megnyugvás látszott a kötvénypiacokon is, de a kép országonként nagyon eltérő. A kilátások vegyesek, és a beérkező adatokat a piaci szereplők hajlamosak nagyon túlreagálni, ennélfogva egy dolog tűnik biztosnak csak a közeljövőre: a magas volatilitás.

Itt az MNB döntése, tényleg nem emelkedik tovább a kamat

Itt az MNB döntése, tényleg nem emelkedik tovább a kamat

Az alapkamattal megegyező 13 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel a jegybank beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy lezárult a kamatemelési ciklus. Persze a meglepetés az lett volna, ha nem így tesznek, a forint utóbbi napokban látott gyengülése miatt sokan arra számítanak, hogy nehéz lesz tartania magát ahhoz a jegybanknak, hogy nem emeli tovább az irányadó rátát.

Holnaptól beveti új fegyvereit az MNB

Holnaptól beveti új fegyvereit az MNB

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jelentette be a jegybank a honlapján.

Bod Péter Ákos: Mi lesz a forinttal?

Bod Péter Ákos: Mi lesz a forinttal?

A forintárfolyam újabb hirtelen esésének a hírére az is felkapta a fejét, akit a napi gazdasági ügyek nem foglalkoztatnak. Nehéz úgy társalgásba elegyedni, hogy ne jöjjön elő a kérdés: miért ilyen gyenge, és még meddig gyengülhet a forint. Ez utóbbit egyébként a szakmabeliek is kérdezgetik egymástól, növekvő aggodalommal.

Aegon: Magyarországon az infláció a nagy mumus

A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:

MKB: a „hard-landing” irányába tart a világgazdaság

A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:

Itt az MNB újabb döntése: utoljára még emelkedik az egyhetes kamat is

Itt az MNB újabb döntése: utoljára még emelkedik az egyhetes kamat is

Az alapkamat keddi emelése után a csütörtöki tenderen az egyhetes betéti rátát is 125 bázisponttal 13%-ra emelte az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. A jelek szerint ez lehetett az utolsó kamatemelés a jelenlegi ciklusban, a Monetáris Tanács ezentúl más eszközökkel szigorítana.

Miért kellett hirtelen lezárni minden idők leghosszabb kamatemelési ciklusát?

Miért kellett hirtelen lezárni minden idők leghosszabb kamatemelési ciklusát?

Korábban soha nem emelt még annyit egy huzamban az MNB, mint most, tavaly nyár óta összesen 1240 bázisponttal szigorítottak a kondíciókon. Persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció több mint két évtizedes csúcson van. Viszont meglepő, hogy az áremelkedési dinamika további erősödésére számít a jegybank, ennek ellenére véget vetett a kamatemeléseknek.

A közelítő tél - Milyenek a növekedési kilátások Magyarországon?

A közelítő tél - Milyenek a növekedési kilátások Magyarországon?

Az elmúlt hetekben sok elemzést olvastam Európa és Magyarország helyzetéről, növekedési kilátásairól, melyek nagyjából közös nevezőre jutottak abban, hogy mennyire rendkívüli, hogy egy adott év első és második félévi teljesítménye között ennyire markáns legyen a különbség. Míg az első félév GDP-jét az orosz-ukrán háború február végi kitörése ellenére is lendületben tartotta a Covid-válságot követő újranyitás, a második félév kapcsán – jórészt az energiakrízisnek köszönhetően – a bizonytalanságokat hangsúlyozzuk és a gazdaságok földbeállása miatt aggódunk. Tavasz és a nyár után ősz és tél jön, és ez sajnos most a gazdasági kilátásokra is igaz. Analógiaként Berzsenyi közismert verse jutott az eszembe.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.